Csarnok bontás – így bontható biztonságosan egy nagy fesztávú épület

Miben más egy csarnok, mint egy lakóépület?

Aki már bontatott családi házat, könnyen gondolhatja, hogy egy csarnok is hasonlóan megy, csak nagyobb. Valójában egészen más a feladat. A csarnokok nagy fesztávval és nagy belmagassággal épülnek, szerkezetük gyakran acélváz, vasbeton vagy könnyűszerkezet. Az egyes elemek mérete, súlya és egymáshoz kapcsolódása miatt itt a bontási sorrend megtervezése a munka kulcsa.

Egy tipikus csarnokban hatalmas tetőpanelek, acéltartók, vasbeton pillérek, csak daruval mozgatható elemek, ipari kapuk, technológiai csatlakozások, elektromos hálózat és beépített gépészet található. Ezek szétszedéséhez komoly gyakorlat kell.

Milyen csarnokokat szoktak bontani?

A keresések sokfélék – „csarnok bontás”, „ipari csarnok bontás”, „acélcsarnok bontás”, „mezőgazdasági csarnok bontás”, „raktár bontás” –, és mögöttük is sokféle épület állhat: régi üzemcsarnok, raktár, mezőgazdasági tároló, gépszín, könnyűszerkezetes csarnok, vasbeton vázas ipari épület vagy egy rég nem használt telephelyi építmény.

A megrendelő célja is eltérő lehet: teljes lebontás, részleges visszabontás, a telephely rendbetétele, egy új beruházás előkészítése vagy egy veszélyessé vált szerkezet gyors eltávolítása. A cél befolyásolja, milyen technológiát és sorrendet választunk.

Az alapos felmérés elengedhetetlen

Csarnoknál a helyszíni felmérés jóval részletesebb, mint egy lakóháznál. Átnézzük a tartószerkezeti rendszert, az alapozást, a tetőfedést, a burkolatokat, a közműveket és az esetleg bennmaradt technológiai berendezéseket. Alapkérdés, hogy acélvázas, vasbeton vázas, falazott vagy könnyűszerkezetes épületről van-e szó.

A bontási tervnek egyértelműen meg kell mondania, mely elemeket bontjuk kézzel és melyeket géppel, kell-e daru, van-e azbesztgyanús fedés, és hogyan marad meg a szerkezet állékonysága a munka teljes ideje alatt.

Tipp megrendelőknek: ha megvannak a csarnok eredeti tervei vagy statikai dokumentációja, adja át a felmérésen – ezekből a kapcsolatok és az emelési pontok gyorsabban azonosíthatók.

Ha acélvázas a csarnok

Acélszerkezetnél a legfontosabb, milyen sorrendben bontjuk a kapcsolatokat. Mivel az acél elemek jó része újrahasznosítható, érdemes szelektíven dolgozni. A csavarozott, hegesztett és szegecselt kötések más-más technológiát igényelhetnek.

Az acélváz bontható daruzással, emeléssel, lángvágással vagy géppel. A lényeg mindegyik esetben ugyanaz: egyik tartó sem veszítheti el váratlanul az állékonyságát. A munkaterületet lezárjuk, a felemelt teher alatt senki nem tartózkodhat, és a meghatározott sorrendtől nem térünk el.

Ha vasbeton szerkezetű a csarnok

Itt a nehéz pillérek, gerendák, födémek és panelek jelentik a legnagyobb kockázatot. Bontásukhoz betonroppantót, bontókalapácsot, vágást vagy daruzást használunk. Előregyártott elemeknél kiemelten fontos, hogy előre felmérjük az emelési pontokat és a kapcsolatokat.

A vasbeton bontása zajjal, porral és rezgéssel járhat. Emiatt a környezet védelme, a porlekötés és a munkaterület biztosítása itt nem mellékes szempont, hanem a munka része.

Hulladék: fém, beton, szigetelés külön

Egy csarnok lebontásakor sok fém, beton, szigetelőanyag, burkolat és vegyes hulladék keletkezik. Az acélt és a többi fémet gazdasági okokból is érdemes külön gyűjteni. A beton és a tégla elkülönítve kezelhető, a szigetelőanyagoknál pedig meg kell vizsgálni, nincs-e bennük veszélyes összetevő.

Régi palatetős vagy azbesztcement elemekkel fedett csarnoknál a bontás előtt külön vizsgálatra van szükség. Az azbesztgyanús anyag nem kezelhető úgy, mint a hagyományos bontási hulladék.

Összegzés

A csarnok bontás nagy szakértelmet kíván: nagy fesztáv, nehéz elemek, daruzás, magasban végzett munka és jelentős hulladékmennyiség – mindez együtt. Csak tapasztalt kivitelezővel érdemes elkezdeni. A jó bontási vállalkozó a gépek mellett technológiát, biztonsági rendszert, szakszerű hulladékkezelést és átlátható munkavégzést is ad.